A német jegybank legújabb jelentésében a magas államadóssággal küszködő európai periféria országokkal foglalkozik, és elővette a Nemzetközi Valutaalap által már tavaly belengetett javaslatot, az egyszeri vagyonadó ötletét. A Bundesbank előnyöket és hátrányokat felsoroló elemzéséből kiderül: csak rendkívüli esetben kellene alkalmazni az ilyen egyszeri terheket, amikor már felmerül az államcsőd veszélye.

Tavaly novemberben kavarta fel az állóvizet a Nemzetközi Valutalap egy tanulmánya, amely azt feszegette, hogy megoldást jelentene-e egy egyszeri, háztartások által fizetendő vagyonadó bevezetése a magas államadósság ellen. A helyzet odáig fajult, hogy az IMF-nek magyarázkodnia kellett.

Ezek után dobta be most ismét a köztudatba a Bundesbank az egyszeri vagyonadó bevezetését. A tegnap közzétett, európai periféria országokkal foglalkozó jelentésében kiemeli: a legnagyobb kihívás, amellyel ezek az országok küzdenek, a rendkívül magas magán- és államadósság. Felidézi: az adósságráták tovább emelkedtek az utóbbi időben, néhány ország esetében már jócskán 100% felett jár a GDP-arányos államadósság. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy az országok közpénzügyei továbbra is kiszolgáltatottak a negatív sokkoknak.

A jelentés javaslatot is megfogalmaz a válság sújtotta országok számára: át kell strukturálniuk a gazdaságpolitikájukat és költségvetési politikájukat, saját forrásaikra kell támaszkodniuk. Ez azt is jelenti, hogy ha felmerül a finanszírozási válság, akkor csak rendszerszintű kockázatok esetén kellene alkalmazni a szolidaritás elvét.

A Bundesbank elemzői elismerik, hogy történt előrelépés a magánadósságok leépítése érdekében, ám égető szükség van további intézkedésekre. Az elemzés mindemellett sorba veszi az egyszeri vagyoni típusú adó bevezetésének előnyeit és hátrányait az államadósság elleni harc tükrében.

Felmerül a kérdés: rendkívüli helyzetekben a privatizációs bevételek és a konvencionális konszolidációs törekvések mellett a magánszektor egyszeri megadóztatása is szóba jöhet, hogy az állam fizetőképessége megmaradjon.

A jelentés arra is kitér, hogy a vagyonra (például ingatlanra) kivetett egyszeri adó olcsóbb megoldás lehet az államadósság leküzdéséhez. A fogyasztási vagy jövedelem típusú adóemelés és más megszorítások nem biztos, hogy elegendőnek bizonyulnak akkor, amikor azonnali államcsőd veszélye fenyeget. A Bundesbank szerint kedvező feltételek mellett a nettó vagyonra kivetett adó újraallokálhatja az eszközöket a magán- és közszektor között, ezzel pedig jelentős adósságleépítést lehet elérni rövid idő alatt.

Azt is elismerik az elemzők, hogy az egyszeri sarc bevezetése rendkívül nehéz és jelentős kockázatok övezik. Az adóelkerülés minimalizálása érdekében a hatóságoknak gyorsan kell cselekedniük és a tőkemenekítés minimalizálása érdekében a kormánynak azt is jeleznie kell: ez egyszeri intézkedés.